Könnyű nyáresti dallamok haverokkal sörözéshez, rakparton ücsörgéshez, vonatozáshoz, merengéshez. Vigyázat, a "videó" hülye és random képeket tartalmaz, csak az audiora tessék figyelni.
Már az eredeti Fleetwood Mac számot is nagyon bírtam, de ez egy nagyon jól sikerült feldolgozás. A saját anyagai is rendben vannak a csajnak, érdemes a Youtube-on mazsolázgatni közöttük.
By the way... vajon a többség, itt kishazánkban, egyáltalán tisztában van azzal, hogy mi az a Fleetwood Mac?
Ügyesen hangszerelt karibi-afro-indie-pop-rock? Na ezért utálom a zenei stíluskategóriákat, mert egy ilyen jelző láttán mindenki menekülne, pedig ez egy igen csak kurva jól eltalált, eredeti dal!
Valentin-napra egy kis összebújós zene, hogy ne csak az ilyenkor szokásos vitnihjúsztonok meg szelindijonok legyenek kipörgetve. (Köszönjük kereskedelmi rádiók...)
Ha mókáskodni akarnék, mondhatnám, hogy ez a feldolgozás tiszta szívás :D
A Pink Floyd klasszikusát a Dub side of the Moon című tribute albumon találjátok, ami -surprise- a Dark side of the Moon dalait tartalmazza reggae feldolgozásban.
Az elmúlt két nap White Stripes gyásza után, valami igazán vidám dalnak kellene most jönnie, és természetesen erre is van megoldásom :D
Könnyen elképzelhető, hogy az Edward Sharpe and the Magnetic Zeros nevű banda hamarosan világhírű lesz, alábbi videójukat pl. több mint másfél millióan nézték meg eddig a Youtube-on. Amerikában már egész nagy hype alakult ki a zenekar körül, egyrészt mert valóban tehetségesek, másrészt meg... aki megnézi a videót, az megérti... Ez a formáció egy jelenség!
Bármilyen furcsa is, az énekest nem Edward Sharpe-nak hívják, hanem Alex Ebertnek és igen, aki úgy gondolja a képsorok láttán, hogy a Magnetic Zeros egy csapat neohippi, akik egy kisbusszal járják a világot, hogy zenéljenek és örömködjenek, az tökéletesen jól gondolja.
Van valami jó értelemben megmosolyogtató abban, hogy vannak még ilyen emberek a világon, akik szószerint örömzenét akarnak csinálni, és nem csak Kanye West típusú, pózőr autotune huszárok vackait kell hallgatnunk.
A zenekar megjárta David Letterman híres talk-showját is, és a műsorvezető meglepettségén is látszik, hogy valóban vándormutatványosok ügyességével forgatják fel a stúdiót, a megszokott zenei előadókhoz képest.
PS.: az Edward Sharpe / Alex Ebert sztori egyébként elég érdekes, akinek megmozgatta a fantáziáját, az itt olvashat róla.