Ismét kedd, ismét egy feldolgozás! A mai dal több szempontból is különleges. Tudom, hogy elsőre a cím alapján nem lesz sokaknak kedve meghallgatni, de javaslom, hogy tegyetek vele egy próbát, nem véletlenül ajánlom jó szívvel!

Igen, ez egy The Cure dal. Egy vidám The Cure dal, már amennyiben olyanról beszélhetünk feketére sminkelt halálmadarak esetében. Érdekes, hogy bár én alapvetően szeretem a Cure-t, ezt a dalukat soha nem tudtam megkedvelni, van benne valami amitől "nem esik jól" meghallgatni. Létezik belőle egy egészen jó live verzió, amit a fantasztikus Katie Melua, és az emészthető Jamie Cullum adott elő egy díjátadón, de szerintem ez most még annál is jobb lesz végre!

A Supergrass talán van annyira híres zenekar, hogy különösebb bemutatást ne igényeljenek, de a nevükre kattintva azért tájékozódhat róluk, aki esetleg nem ismerné a 90-es évek egyik legmenőbb brit-pop bandáját. (Alapvetően lendületes, vidám pop-rockot játszottak a srácok)

A zenekar idén bejelentette feloszlását, még néhány búcsúkoncert és a Supergrassnek vége, a tagok viszont nem tétlenkedtek. Az énekes-gitáros Gaz Coombes és a dobos Danny Goffey összeálltak egy egész jól sikerült sideproject erejéig. Egy Zappa lemez nyomán, a The Hot Rats nevet viselő formáció idén januárban jött ki a Turn Ons című albummal, ami csupa feldolgozást tartalmaz. A felhozatal elég vegyes, van itt Pink Floyd, Elvis Costello, Beastie Boys, David Bowie, Sex Pistols és persze The Cure is. Valahogy azonban sikerült a fiúknak a dalokat úgy átalakítani, hogy az összes dal egy koherens egységben van, tényleg olyan, mintha kifejezetten egy lemezre íródtak volna.

A Love Cats talán az egyik legjobban sikerült dal az albumon! Szerintem ez egy sokkal keményebb, feszesebb dal lett, mint az eredeti. Jól mentették át a srácok a Supergrass lendületességét és "britpoposságát".